A technikai médiumok elmélete
Tillmann József (Peternák Miklós)
8 félév

A tárgy célja, hogy általános képet adjon azon médiumokkal kapcsolatos kérdésekrõl, melyeket a szakon muvészi szempontból használunk és oktatunk, kontextust teremtve így tágabb körû alkalmazásuk és kutatásuk vonatkozásában. Az érintett tárgykörök: általában a techikai képek illetve a vizuális-akusztikus alakítás, vagyis kép és írás viszonya, fényképezés, film, videó, computer (ideértve a multimédia, hálózatok, virtuális valóság kérdésköreit is). Lényeges, hogy az oktatás aktuális filozófiai háttér elemzésével, a teoretikus mezõ inspirativ szemléltetésével történik. A tárgy elméleti összefüggések bemutatására és ezek idõbeli változására koncentrál, míg az egyes médiumok történetével az Általános médiatörténet c. kurzus foglalkozik.

Általános témajegyzék (az egyes szemeszterekben indított kurzusok e témakörök valamelyikéhez, esetleg több témakörhözis kapcsolódhatnak):

Képelmélet, kép és írás viszonya, a vizuális és az akusztikus alakítés
A fény és a fényelméletek, fény a mûvészetben és a természetben
Az idõ a mûvészeteknél és a gondolkodás történetében
Tér, anyag, forma, mozgás: kompozíció és tagolások
Tudomány és mûvészet kapcsolata
Tömegmédiumok. Sajtó, rádió televízió.
Médiumelmélet és médiakritika
Audióvíziók (S.Zielinski)
A videó mint alternatíva
A számítógép: az információ forradalma.
Interaktivitás, új kommunikációs technikák

Mintakurzus: A technikai médiumok elmélete 1993/94. I.
(elõadó: Peternák Miklós)

A kép státusa
A képfajtákról, a kép és jelentés kapcsolatáról.
Mi az, hogy "média"?
A szó és a fogalom jelentése vagyis használata nálunk és máshol.
Mûvészet és médium
A mûvészet eszközei és funkcióváltásai.
A szelet-embertõl az egész emberig:
ember, információ,társadalom - egy mûvészi felfogás aktualitása
Médiaelmélet: Marshall McLuhan
Mióta "lehet" e tárgyról beszélni? McLuhan pályája és mûvei.
Misunderstanding Media (A médiumok félreértése)
McLuhan-kritika B.Winston szerint.
Kronológia:a történet és a történelem a médiumok szerint, s fordítva: a média a történelemben s a médiatörténetek története
A filozófia és a médiumok
Miért foglalkoznak filozófusok mûvészettel és a médiával (s viszont)
A mûvész és az elmélet ( példák összegzéssel)
XX. sz.-i pályák: Eggeling, Moholy-Nagy, W.Vasulka, Weibel,

Mintafélév: A technikai médiumok elmélete 2000/2001.
(elõadó: Tillmann J.A.)
Heidegger és a modern technofilozófiák

- Miért kérdés a technológia?
- Miért a filozófia felõl kérdezünk?
- "A tudomány nem gondolkodik". (Heidegger)
- Miért Heidegger kérdése nyomán keresünk választ?
- A TECHNÉ Herakleitosz logosz-tanában
- Kép/írás. Az absztrakció története Flusser szerint
- A képkultusz és a könyvkultusz
- "A filozófusok maguknak való népecskét alkotnak, ám az emberiség nevében beszélnek." (Hannes Böhringer)
- A filozófia távlata. Distanciateremtés filozófiával és technológiával. Nietzsche és Virilio.
- Anselm Kiefer: A tárlók törése (mûelemzés)
Az archívumok és a múzeumok.
- A technokultúrális tágulás
Kittler: Grammophon, film, typwriter.
- Virilio bunker archeológiája. A háború technikája és esztétikája.

Ajánlott irodalom az 1996/97 tanévben:
(elõadó Tillmann J.A.)

Mûvészet/filozófia
Hannes BÖHRINGER: Szinte semmi Balkon 1994/2.
Hannes BÖHRINGER: Késõpolgári mûvészeti ipar.2000 1993/08
Hannes BÖHRINGER: "A radarantennának állandóan forgásban kell lennie" (Beszélgetés) Magyar Narancs 1993.11.14.
Kép/világ
Vilém FLUSSER: Képeink 2000 1992/2
Vilém FLUSSER: Az új képzelõerõ Athenaeum 1993/4
Vilém FLUSSER: A fotográfia filozófiája.Tartóshullám,Bp.1990.
Paul VIRILIO: (Beszélgetések) Filmvilág 1990/5 ; 1992/11
Paul VIRILIO: (Beszélgetése Beke Lászlóval) Vigilia 1989/6
Paul VIRILIO: Az eltûnés esztétikája Filozófiai figyelõ 1987/3
Paul VIRILIO-Sylvére LOTRINGER: Tiszta háború. Bp.1993.
Világ/kép
Martin HEIDEGGER: A világkép kora. Vigilia 1980/3.
Mircea ELIADE: A szent és a profán. Bp. 1987.
Késõújkor/posztmodern/posthistoire
Hannes BÖHRINGER:Posztmodernitás. Hasbeszélõ a gondolában / Tartóshullám 1987.
Romok a történelmentúli idõben Nappali ház 1990/1.
Vilém FLUSSER: Nomádok 2000 1991/9
Paradigmaváltás 2000 1993/4
Jean-Francois LYOTARD: Mi a posztmodern? Nagyvilág 1988/3.
Posztmodern állapot Hiány 1992/11.93/1,2
Tillmann J.A.: Késõújkor, kifelé menet 2000 1993/08
Szigetek és szemhatárok.Késõújkori kilátások.Bp.1992.
Kozmológia
Wictor WEISSKOPF: Az univerzum keletkezésérõl Mûhely 1993/1.
Stephen W.HAWKING: Az idõ rövid története.Maecenas,Bp,1993.
J. GUITTON/G.& I. BOGDANOV: Isten és a tudomány.SZIT,Bp.1992.
Tudomány/ technika / filozófia
FEHÉR Márta / Ezredvégi beszélgetés 2000 93/1
Thomas S. KUHN: A tudományos forradalmak szerkezete.Bp.1984.
Lewis MUMFORD: A gép mítosza. Európa,Bp.1986.
/Tillmann J.A.szerk./A KÉSÕÚJKOR JóZANSÁGA I-II. Bp.94.
Zene:
HORTOBÁGYI László:Ezredvégi beszélgetés 2000 1993/4.
Hannes BÖHRINGER: Az orgona intonációja Liget 1994/8.

Szigorlati témakörök:

Az optikai és akusztikus alakítás a fotográfia megjelenése elõtt. Pespektíva, camera obscura, optikai találmányok, sokszorosítási és kommunikációs technikák
A fotográfia feltalálása és hatása a mûvészetekre
A XIX. századi tudományos-technikai fejlõdése, különös tekintettel a kommunikációs eszközökre és mûvészeti hatásuk
A film megjelenése és a mozgókép archeológiája
Az 1920-as évek mûvészete, különös tekintettel a Bauhausra
A huszadik század jelentõs alkotói életmûvei (Duchamp, Malevics, Moholy-Nagy, Kassák, Beuys, Erdély stb.)
Az elektronikus kép és hang: analóg és digitális technikák fejlõdése és különbségei
A videómûvészet megjelenése és viszonya a televíziózáshoz
Az avant-garde az 1960-as években, a média fogalom jelentései, különbözõ használati módjai. Intermédia és multimédia
"Késõújkori kilátások." Az elmúlt harminc év fõbb teoretikus irányzatai, szerzõk és elméletek, a mûvészet változó meghatározásai
A mûelemzés módszerei. A médiamûvészet megközelítési lehetõségei.
Hálózatok kialakulása és jellegzetességei

Kötelezõ magyar nyelvû irodalom

Médiatörténeti Szöveggyûjtemény I., Intermédia - Barabás KKT, 1994.
Moholy-Nagy László: Látás Mozgásban. Mûcsarnok - Intermédia, 1996 Budapest
Jonathan Crary: A megfigyelõ módszerei. Osiris, Budapest, 1999
Svetlana Alpers: Hû képet alkotni. Corvina, Budapest, 2000
Beke László: Mûvészet/elmélet. BAE-Balassi Kiadó, Bp. 1994.(benne:) Az emlékezés szerepe a mûalkotások interpretációjában., Az alkotó interpretációtól az interpretáció tagadásáig)
Beke László: MÉDIUM/ELMÉLET. Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermédia, 1997.
Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980.
Bódy Gábor: Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában. Végtelen kép. Budapest, Pesti Szalon, 1996
Erdély Miklós: Mozgó jelentés. Zenei szervezés lehetõsége a filmben. A filmrõl. Budapest, Balassi, 1995.
Flusser, Vilém : A fotográfia filozófiája. Tartóshullám - Belvedere, Bp.1990
Hyper text + multi média. ArtPool 1996 Budapest
Ivins, William M. Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Budapest, Enciklopédia, 2001.
Kassák Lajos - Pán Imre: Az izmusok története. Magvetõ 1972 Budapest
Peter Weibel: Az intelligens kép.
http://www.c3.hu/scca/butterfly/Weibel/synopsishu.html
Lev Manovich: Az ûr feltérképezése: a perspektíva, a radar és a 3-dimenziós számítógépes grafika
http://www.c3.hu/perspektiva/dokumentumokframe.html

Ajánlott irodalom magyar nyelven

Általános médiatörténet
4 félév

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a techikai média történetével általában illetve az egyes médiumok történeti képével konkrétan, úgy a technikatörténet illetve a társadalmi jelenlét, lehetséges használati módok felõl (beleértve a mûvészetit is), mint a hazai és nemzetközi szakirodalom tekintetében. Az alábbi témakörök határozzák meg az egyes szemeszterekben indítandó kurzusok témakörét.

A kép története a mûvészet korszaka elõtt ( H. Belting) - kép és funkciói
Írás és nyomtatástörténet (könyv és sajtó),
A perspektíva perspektivái Brunelleschitõl máig (J.White, H. Damisch, M. Kemp)
A camera obscurától a fényképezésig
A fotográfia feltalálása
A fényképezés történetei és forrásai (Gernsheim, Scharf, Newhall, Coe, Baier, Kemp,)
A vetítés története (Laterna magica és mutációi)
Mozgó képek: az idõ, a festészet s a többi mûvészet
A film a film elõtt
Marey, Muybridge, Eakins, Anschütz
A film feltalálása
Tudomány és mûvészet a XVIII-XIX. században
A távbeszélés, távírás története és elõzményei
A televízió rádió története, elterjedése (Puskás Tivadar és a telefonhírmondó. Brecht a rádióról, a televízió víziói: Senlecque, Paiva)
Magyar és egyetemes filmtörténet
Filmtörténetek és filmgyûjtemények - mi a filmtörténet forrása? (Liesegang, Zglinicki, Sadoul, Rhode, Gregor-Patalas, J.Wyver stb.)
A kisérleti film története
Az "új médiumok" kialakulása
A videó Nam June Paiktól a Piazza Virtualeig
Az avant-garde televíziózás és a hálózatok története
A számítógép kultúrtörténete illetve a kultúra átalakulása a számítógép hatására

Általános médiatörténet
Filmtörténet (elõadó: Sebõk Zoltán) BBS - Toldi Mozi
Mintakurzusok:
Egyetemes filmtörténet (1993/94 ill. 1996/97, elõadók: Horváth György, Kövesdy Gábor)
(I. félév)
1. Lumiere, Mélies. Valóság és képzelet, dokumentum és fikció.
2. A filmburleszk korai és klasszikus világa
3. A filmdokumentumtól a dokumentumfilmig
4. Klasszikus montázselméletek a 20-as években
5. Griffithtõl Stroheimig
6. Az expresszionista filmkép
7. Balázs Béla és a "film szelleme"
8. Hevesy Iván és a mozgókép esztétikája és dramaturgiája
9. Filmmogulok - Hollywood alapító atyái
10.Orson Welles - Hollywood és a szerzõi film
(II. félév)
1. Populáris filmmítoszok: a western
2. Az Amerika-mítosz és a hollywoodi filmdramaturgia
3. A neorealista filmdramaturgia
4. Az angol "free cinema"
5. Az "új hullámok" és a szerzõi film születése Ny-Európában
6. Bresson és az ún. spirituális stílus
7. Bunuel és az ún. szürrealista módszer
8. Kuroszawa, Mizogucsi, Ozu
9. Az õ nemzedékük: A lengyel film 1957-65
10.A cseh új hullám irányzatai
11.Cassavetes és az amerikai függetlenek
12.Áramlatok a kortárs filmmûvészetben

Vetítési terv és tematika

1. Az amerikai burleszk, a "film legédesebb gyermeke". Mûfaji jellemzõk és ábrázolási szabályok. A burleszk hõstípusa és világképe.
Film: Buster Keaton: Sherlock Junior
2. Városfilmek a 20-as években. Az avantgarde és "a tiszta vizuális költészet". Nagyváros és film titkos rokonsága.
Film: Vertov: Ember a felvevõgéppel
3. Korai módszerek vizuális tényanyag dokumentarista kezelésére. A tényeket tisztelõ s a tényeket felhasználó iskola.
Film: Flaherty: Nanouk az eszkimó
4. Jelentéstulajdonítás-elméletek. I. Az attraktív montázs elve.
Film: Eizenstein: Sztrájk.
5. Jelentéstulajdonítás-elméletek. II. A hosszú beállítások módszere.
Film: Welles: Aranypolgár.
6. Jelentéstulajdonítás-elméletek. III. A szeriális montázs.
Film: Huszárik: Elégia
7. Stílustörténet I. Az expresszionista képalkotás.
Film: Lang: Metropolis
8. Stílustörténet II. A szürrealizmus mint akció és mint módszer.
Film: Bunuel: Andalúziai kutya, Öldöklõ angyal
9. Stílustörténet III. Transzcendentális stílus.
Film: Bresson: Vétlen Baltazár
10. Stílustörténet IV. A redukciós-elvû stilizációs módszerek.
Film: Ozu: Tokiói történet

Vizsga témacsoportok és kötelezõ irodalom

1.Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában
André Bazin: A filmnyelv fejlõdése (Mi a film? 24-44., 283-292. Osiris, Bpl 1995.)
Biró Yvette: A montázs (A hetedik mûvészet 82-99. old. Századvég, Bp. 1994.)
Bódy Gábor: Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában (Életmû katalógus, 298-316. old.)
Filmek: Eizenstein: Sztrájk, Vertov: Ember a felvevõgéppel, Welles: Aranyolgár, Huszárik: Elégia
2.Stílustörténet I. (expresszionizmus, szürrealizmus, "spiritulis stílus")
Kovács A. Bálint. Metropolis, Párizs (21-35, és 51-77. old. Képzõmûvészeti, Bp. 1992.)
Szürrealista Kiáltvány 1924.
Bunuel: A szürrealizmus (Utolsó leheletem, 111-140. old., Európa, Bp. 1989.)
Paul Schrader: Transzcendentális stílus a filmben (Filmkultúra, 1992/2.)
Filmek: Lang: Metropolis, Bunuel: Andalúziai kutya és Öldöklõ angyal, Bresson: Vétlen Baltazár, Ozu: Tokiói történet
3.Mûfaji kérdések, "tisztán" vizuális filmtípusok (burleszkek, városfilmek, a dokumentumfilm mûfaji problémái)
Hevesy Iván: Az amerikai fulmburleszk (A némafilm egyetemes történet, 87-103. old. MFI)
Gelencsér Gábor: A városról jut eszembe (Filmkultúra 1991/2.)
Báron György: Bábeli csönd (Filmkultúra 1991/2.)
Zalán Vince: Fejezetek a dokumentumfilm történetébõl, Flaherty és Vertov, (MFI, 1983.)
Filmek: Chaplin: Cirkus, Buster Keaton: Sherlock Junior, Ruttman: Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Vertov: Ember a felvevõgéppel, Flaherty: Nanouk, az eszkimó

(A vizsga anyagát képezik a fentieken túl az elhangzott elõadások is.)

Mintakurzusok:
Általános médiatörténet: Fotótörténet
(2001/2002)
2 félév
(elõadó: Gadányi György)

A fényképezéshez vezetõ út.
Az optika által létrehozott kép rögzítésének a vágya.
Dagerrotipia.
Talbotipia (negatív-pozitív elárás)
Nedves eljárás.
Érdekes átmeneti eljárások.
Száraz lemez.
A nyomtatott fénykép.
Nagyiparrá válás.
A tudományos fényképezés története.
Színes fényképezés.
A gyorsfénykép. Festõi hatású képek.
Magyarok a fényképezés technikatörténetében, a magyar fotóipar.
Optika, fény, szín, perspektíva, fényerõ, látószög, stb.
Lyukkamera elmélet - gyakorlat.
Színes és fekete-fehér anyagok használata, tulajdonságaik.
Speciális eszközök, eljárások: sztereó, panoráma, halszem, mûszaki gépek, makro, infra, stb.

XX. századi mûvészet
6 félév

A tárgy célja, hogy a szak hallgatói - akik döntõen a XX. században megjelent és ezért akkor "újnak" mondott médiumokat használják és tanulmányozzák - az általában elvárt szintnél jóval alaposabban és több oldalról ismerjék a század mûvészetének lényegét, újdonságait, jelentõs alkotóit, korszakait, irányait és elméleteit. Épp ezért e tárgy keretében lehetõséget biztosítunk arra, hogy egy-egy személyt, mûvészi nézõpontot alaposan megismerhessenek. Az elõadó általában jelentõs mûvész, teoretikus, esetleg a társmûvészetek képviselõje, s a programot a meghívott aktualizálja, a kurzus felépítésében a tanszéktõl szabad kezet kap.

Szentjóby Tamás: Paralel-kurzus/ Tanpálya II.

Médiatörténet
4 félév (elõadó Sugár János)

A Médiatörténet előadások célja módszeres áttekintést adni a közvetettség történetéről, a megőrzés és terjesztés mindig is létező civilizációs technikáiról. Az előadások a technikai médiumok társadalmi hatásait, történelmi befolyását is vizsgálják. További cél a technikai eszközök evolúciója nyomán megjelenő, és a globális információs társadalom kialakulásában szerepet játszó eszközök, kifejezési formák, jelenségek történeti kontextusba ágyazása, és a médiaelmélet központi témáinak és fogalmainak megismertetése.

Egy olyan totálisan mediatizált közegben, ahol a létezés egyenértékű a kommunikációval, a technikai médiumok megjelenésével kialakul a globális feedback, a totálisan önreflektív társadalmi közeg, amelyet átjárnak a kontrollálhatatlanul komplex kommunikációs keresztkapcsolatok. Az létezik, amely viszajelez, információt generál, manipulál, tehát interaktív a szó legtágabb értelmében. A felvilágosodás paradigma-váltását követő technikai konjunktúra általános jellemzője az aszinkronitás, a szinkroneltolódás a társadalmi realitás és a retorika, rábeszélés, meggyőzés technikái, azaz a mediális hatékonyság között. Az úgynevezett új médiumok egy technikai konjunktúra és nem egy kulturális fejlődés következményei, ezért a művészet is olyan múltnélküli eszközökkel találja magát szemben, amelyeket még jóformán alig használtak, funkciójuk szinte még ismeretlen, hiszen folyamatos fejlesztés alatt állnak. A radikális avantgarde-ból jólismert határkutatás az egyetlen érvényes stratégia, hiszen mind a fejlesztők, mind a felhasználók azt szeretnék tudni, hogy mire lesz jó mindez; milyen még nem létező igényeket teljesít be a digitális kommunikációs és önkifejező eszközök eddig nem látott holisztikus egysége, fenyegető konvergenciája.

témakörök

1. félév
szóbeliség, írásbeliság, korai megôrzési technikák, könyvnyomtatás, sokszorosítás, mediális hatákonyság, szubjektiv kép, szerkesztett kép, tudatos látás,

2. félév
technikai kép, fényképezés, sokszorosítás, másolat, film kezdetek: filmnyelv, cenzúra történet, a sebesség kultusza, technikai optimizmus, elektromosság,

3. félév
szöveg-, hang-, kép-továbbítás, film, TV, videó, nyilvánosság, nyilvános képek, televízió

4. félév
kibernetika, computer, virtualitás, hálózat, hacker etika, hipertext, multimédia, interaktivitás, test, privátszféra, kód, identitás, komplexitás,

Tankönyvek / jegyzet

Hipertext és multimédia, Artpool, 1996 ISBN 963 03 6351 8
Buldózer, Media Research, 1997 ISSN 1417-6033
Digitális identitás Media Research, 2000 ISBN 963 00 3554 5

Jegyzetként szolgáló saját publikációk

Az öntudatos kéz, in: Exsymposion, 2000
Szolidaritás a kontextussal, A hatékonyság határai, in: Korunk Emigráció a festészetbe, in: Új Művészet, 99feb
Film és képzôművészet, in: Balkon, 98
Paradigma váltás interruptus, in: Bulldózer, 97 Kronológia és utószó, in: Hypertext és multimédia, Artpool, 96
Beszélgetés John Perry Barlow-val, Mancs 96/5 Beszélgetés Peter Lamborn Wilsonnal, ÉS 96/29 Beszélgetés Brian Springerrel, ÉS 96/34 Művészet a jelenben, Polifónia katalógus,
A végtelen snitt, Café Babel 93/2
A történelem ára, HVG 26.
A szándékosság sorsa a kétdimenziós mozgóképek műfajában in: F.I.L..M., Képzőm. Kiadó, 1991
Szentkép in: Új képkorszak határán, Számalk kiadó, 1989

Ajánlott irodalom

Jean Baudrillard: A tárgyak rendszere, Gondolat, 1987
J. P. Sartre: A szavak
Susan Sonntag: A pusztulás képei
Erdély Miklós: Művészeti írások, Képzőművészeti kiadó, 1991
Walter Benjamin: Angelus Novus Magyar Helikon, 1980
Tom Wolfe: Festett malaszt, Európa, 1984
Peternák Miklós: Új képfajtákról, Balassi 1993
R. Barthes: Mitológiák
Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában