|
A
tantárgyi program leírása, követelményei
|
| A tantárgy címe: | Alkotó elemzés II. (interpretációs technikák gyakorlati példák alkalmazásával) |
| A tantárgy rövidített címe: | Mûelemzés |
| Tantárgykódja: | |
| Felelõs tanszéke: | Intermédia |
| Oktatója: | Peternák Miklós |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | kötelezõen elõírt/Kötelezõen elõírt, kötelezõen választható, szabadon választható/ |
| Képzési idõ szemeszterekben: | 3 |
| Hányadik
szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): |
1-4 |
| Képzési idõ hetente: | 4 óra + konzultáció |
| Tanulmányi szint: | alapképzési modul /Alapképzési modul, szakképzési modul, diploma feltétel/ |
| Tanórák száma összesen: | |
| A tantárgy kredit értéke: | |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi elõkövetelmények: | Alkotó elemzés I. |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | gyakorlati jegy /aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga/ |
| Tanulmányi követelmények: | A kurzus önálló munkára ösztönzõ, a mûalkotások megértését és elemzését az alkotói oldal felõl közelítõ jellege miatt követelmény lehet úgy az önálló, adott témához kapcsolódó mû, mind az önálló elemzés, beszámoló, dolgozat készítése illetve akár ezek együttese is. |
| Az ismeretek ellenõrzésének módja: | Szemeszterenként kettõ – öt önálló feladat, írásbeli vagy szóbeli beszámoló, szükség esetén (ha a hallgató egyetlen feladatot sem vállal) zárthelyi teszt. |
| Az osztályzat kialakításának módja: | A vállalt feladatok végrehajtásának minõsége, órai munka illetve teszt alapján. |
| Vizsgakövetelmények: | |
| Oktatási módszerek: | Demonstráció, elõadás, szemináriumi diskurzus, közös elemzés, spontán vita. |
| Javasolt tanulási módszerek: | Egyéni felkészülés a szemeszterenként változó témákból, az ajánlott irodalom áttekintése, rendszeres feladatmegoldás az (önkéntesen vállalható) feladatoknál, folyamatos, aktív jelenlét az órákon. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | 2-5 / szemeszter |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | egyszerû válasz e-mailben, gyûjtés, rövid dolgozat, esszé, írásos mûelemzés, önálló felkészülésen alapuló elõadás, beszámoló, projektterv (mûhöz), önálló mûalkotás (az adott szemeszter tematikájának függvényében) |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: |
A hallgató mûvészet- és kultúrtörténeti ismereteinek illetve alkotástechnikai, módszertani és interpretációs készségeinek fejlesztése különös tekintettel a médiamûvészetre. |
| A tantárgy leírása, oktatandó fõbb tanulmányterületek (szemeszterenként): | Az alkotó elemzés lényegét kreatív gyakorlatok és alkotásminták adják, melyek közös mûtárgyelemzés, mûhelymunka során illetve szerencsés esetben workshop-szerû formában valósulnak meg. Mivel bevezetõ jellegû foglalkozásról van szó, az adott szemeszterek tematikáját jelentõs mértékben meghatározza az adott évfolyam hallgatóinak ismeretanyaga, érdeklõdése, még inkább hiányosságai. Általánosságban: a kurzus azt vizsgálja, hogy mire jó a mûelemzés, mit és hogyan ismerünk meg egy-egy mûvet elemezve s hogyan hasznosíthatók ezek az ismeretek az alkotómunkában. A kurzus során változó kérdésfelvetéseket használunk munkahipotézisként egy olyan szemlélet tudatosításához, mely a mûbõl indul ki, mindenekelott a mûvet veszi figyelembe és célja, hogy a mûhöz jusson el. Fontos annak felismerése, hogy a mûalkotások megértése út lehet a megismerés felé, másként fogalmazva: a mûalkotás a még nem ismert irányába nyitott kapu, melynek belátása éppúgy segítheti egy adott mû befogadását, mind új mûvek létrehozatalát. Általában a hallgatók elõtt kevéssé ismert mûformákkal foglalkozunk, a szemeszterek gyakran tematikusak, visszatérõ elemekkel (médiaarcheológia, experimentális film, videómûvészet, tudomány és mûvészet viszonya). |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): | Médiatörténeti
Szöveggyûjtemény I., Intermédia - Barabás KKT, 1994. |
| Beke László:
Mûvészet/elmélet. BAE-Balassi Kiadó, Bp. 1994. (benne:) Az emlékezés szerepe a mûalkotások interpretációjában., Az alkotó interpretációtól az interpretáció tagadásáig) |
|
| Moholy-Nagy László:
Látás Mozgásban. Mûcsarnok - Intermédia, 1996 Budapest |
|
| Ivins, William M.
Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció.
Budapest, Enciklopédia, 2001. |
|
| Svetlana Alpers:
Hû képet alkotni. Corvina, Budapest, 2000 |
|
| Jonathan Crary:
A megfigyelõ módszerei. Osiris, Budapest, 1999 |
|
| Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. | |
| Flusser, Vilém
: A fotográfia filozófiája. Tartóshullám - Belvedere, Bp.1990 |
|
| Bódy Gábor:
Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában.
Végtelen kép. Budapest, Pesti Szalon, 1996 |
|
| Erdély Miklós:
Mozgó jelentés. Zenei szervezés lehetõsége
a filmben. A filmrõl. Budapest, Balassi, 1995. |
|
| Beke László:
MÉDIUM/ELMÉLET. Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermédia, 1997. |
|
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | Az Intermédia Tanszék eszközparkja. |