Tartalom / Contents Keresés az Intermedia-oldalakon / Search on the Intermedia sites Intermedia home

Abraham Moles:

Intermedia mûvészet

Az intermedia mûvészet a komplementarítás dialektikus erejének tudatos használata az érzékelés két vagy több csatornája között, mint pl. hallás és látás, látás és tapintás, látás és szaglás stb. Valójában a mai mûvészetek jelentôs része az intermedia kategóriába tartozik. Ezek közül a legnyilvánvalóbb a hagyományos mozi: mozgókép „ hang és zene, és ennek a legnépszerûbb mindennapi formája a TV.

Az intermedia mûvészet azonban több, mint a különféle csatornák konvencionális használata abból a célból, hogy a mindegyikükben megtalálható mondanivalót kihangsúlyozzuk. A hang alkalmazkodik a képhez, a kép a hanghoz, erôsítik egymást, a különbözôséget kihasználva fokozzák az egyénre tett hatást, az érzékenységet célozzák meg. Az elsô szervezet szabályai az másodikkal való paralellizmusból származnak, és fordítva. A beszédet a képernyôn megjelenô szituáció diktálja, és végül az idô elôrehaladását egy valóságos helyzettel való hasonlóság irányítja. (figuratív mûvészet) Ebbôl a szempontból a hagyományos opera - amelyben az odaillô díszlet, a szereplôk tetteinek sematikus nyelvezete, a fô figuratív eseményláncolathoz szorosan kapcsolódó ének és zene komplex együttest alkot, és amelyben az eredeti egység létrehozásához nagymértékben kihasználják a kontrasztokat - meglehetôsen közel állhatna ahhoz, amit ma intermedia mûvészetnek tekintünk. Egészében véve azonban valamennyien a „totális mûvészet", az érzékek tökéletes ko-anaesztéziájának csapdájába estek, megadták magukat a posztwagneriták giccses korrupciójának. Az intermedia mûvészet ennél tovább lép: az ellenpontozást használja. A hang nem a látványból adódik, hanem kiegészíti azt, esetleg úgy, hogy ellentmond neki. Az intermedia mûvészet minden területe tudatosan a kiegészíthetôségre épít, létrehozza a mûben az ellenpontozást.

A mûvészetnek, anélkül, hogy szükségszerûen minimal lenne, kifejezéseit és csatornáit a hatás fokozása érdekében szigorú szabályok szerint kell korlátoznia. Az intermedia mûvészetnek ebbôl a szempontból a tömény józanságra való képességet kell bemutatnia.

Technológiára épülô világunkban a médium szó szûkebb jelentéstartalmat vett fel. Az elméleti alapoktól eltekintve gyakorlatilag már nem jelenti az érzékelés „természetes" csatornáit, pl. a távolra látás és hallás fôleg a „technikai" csatornákat foglalja magába, a szó ilyen értelmezése egyre gyakrabban fordul elô. Médium lehet a hangot hordozó szerkezet, a magnetofon, a TV kamera, a kifinomult film, a lenyûgözô video. Az intermedia mûvészet egy „kreativitás mátrix" segítségével alkalmaz majd kettôt vagy többet belôlük. A kreativitás mátrixot pedig úgy kell feltárni, hogy a csatornák egyedi korlátainak interferenciájából eredeti összefüggéseket építsenek fel. Az intermedia mûvészet szorosan kötôdik az elektronikus kép manipulálásának összes technikai lehetôségéhez és a dokumentum anyagiságának elônyeihez. A dokumentum, a szalag, az elektronikus jel: dolog, és mint ilyen, nyersanyag, amellyel a kreatív mûvész azt tesz, amit akar: letörölheti, szabdalhatja, torzíthatja, stb. A kép is dolog, és az intermedia mûvészet azt a kölcsönhatást hangsúlyozza, amellyel a mûvészet a dolgokon, mint nyersanyagokon alkalmaz.

Vannak azonban bizonyos veszélyek az intermedia mûvészetben. Az elsô a „totális mûvészet" csapdája, amelyben a mondanivaló gazdagítása érdekében az érzékelést minden lehetséges irányba kiterjesztik, és így zûrzavart, kommunikációs túlterhelést vagy az egyetemesség giccsét hozzák létre. A második veszély a minimal art aszkétizmusa vagy antiszenzualizmusa, amely megfosztja a mûvészt és a nézôt a szükséges vonzerôtôl.

Az intermedia mûvészet elôtt két út áll. Az egyik a két médium közti bonyolult és ellenpontozott viszony szisztematikus, de óvatos elmélyítése. a másik lehetôség új médiumok keresése. Az érzékeknek ezeket a médiumait akár a technikai hozzáértés hiánya, akár intellektuális elôítéletek miatt még nem tárták fel. Mit tartsunk pl. a szagosfestményekrôl, SPOERRI eat-art alkotásairól, MIRALDA ceremoniáiról, a video szex-mûvészetérôl? Ezek olyan új területek, amelyek a technológia fejlôdésével nyíltak meg a mûvészi eljárás elôtt, amely nem más, mint az új területek kreatív feltárása, a csábítás és részvétel vegyes stratégiáját alkalmazva.




Eredeti címe: Intermedia art
Theoretical Analysis of the Intermedia Art from the Solomon R. Guggenheim Museum, edited by the Experimental Intermedia Foundation
. n. Buenos Aires [1981] CAIC
Tartalom / Contents Keresés az Intermedia-oldalakon / Search on the Intermedia sites Intermedia home