Az Intermedia feladata a mûvészképzés kiterjesztése olyan mûformák és mûvészeti technikák felé, melyek a 20. századi képzõmûvészetben jelentek meg elõször (fotó-kinetikus és elektronikus mûvészetek, multimédia, installációs-, environment és akciómûvészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzõmûvészeti határterületek).
Cél a mûvészet funkcióváltásának tudatosítása mellett felkészítés egy aktív, kreatív jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban, s ezen túl a kognitív (megismerésre kész) mûvészi magatartás kutatása és támogatása.
A tanszék és a szak más, hasonló európai vállalkozásokkal szinkronban, de a helyi sajátosságokra alapozva fejlõdött ki. Indulása idején, 1990-ben a legfõbb magyarországi (s egyúttal közép-kelet európai) jellegzetesség az a lényegében példa nélküli folyamat volt, mely egy csõdbe jutott rendszer és gazdaság átállítását, átprogramozását kísérelte meg mûködõ társadalommá. Ez a folyamatos, elõre nem látható problémákkal terhes idõszak mûvészi szempontból azért volt érdekes, mivel szükségessé tette a váratlan aktivitásra való készség kifejlesztését, mint alkotói magatartást. A mûvészet kiterjesztett illetékességi körébõl adódóan az intermediális és interdiszciplináris felkészültség szinte elengedhetetlen a kulturális tradíciók és a mindig váratlanul, észrevétlenül érkezõ új aktuális viszonyának kialakításához.
Az intermedia szak öt éves mûvészképzõ, melynek centrumában az új médiumok mûvészi használata s elmélet/gyakorlat, tudomány, technika és mûvészet egységben látására törekvõ szemlélet áll. Így nem preferálunk egyes mûvészi technikákat, mûfajokat, szemléletmódot, viszont törekszünk arra, hogy bármely irány bármely másik viszonylatában értelmezhetõ, tanítható, mûvelhetõ legyen.
A tanszék, mely a szak munkáját irányitja perspektivikusan a mûvészet - techika-tudomány háromszögében építendõ média kutató intézet, ahol a jövõben elérhetõ lehet úgy a (mûvészi használatbavételre alkalmas) csúcstechnológia, mint az épp általánosan használt, sõt a már "lejárt", technikailag elavult, médiaarcheológiai témává vált eszközök is, egymással kapcsolatban álló stúdiókban.
A tanszék 1990-ben történt létrejöttét követõen a szakalapítási dokumentumok elfogadására 1993-ban került sor, ebben az évben hirdetett az egyetem elõször a szakra felvételit, így a teljes 5 éves egyetemi képzés keretében 1998-ban kaptak elsõ alkalommal médiamûvész diplomát az itt végzettek.
A technikai médiumok megjelenése az élet minden területén alapvetõ változást jelent a kulturális-mûvészi munka szempontjából is. A mûvészeknek új és más típusú tudásra van szükségük, hogy megfelelhessenek a társadalom által elvárt mûvészeti funkcióváltásnak. Az interaktív és multimediális információ-közlés és megjelenítés egyszerre követeli meg az információ tartalmi és formai alakítását, mivel itt arról van szó, hogy bármely diszciplináris forrásból származó alapanyagot megfelelõen strukturált és érthetõ audió-vizuális egységgé kell szervezni egy nem-lineáris rend szerint. Ez autonóm mûvészi tevékenység, mivel a formaadás nem egy dekoratív, mûvészies modort, hanem a tartalmak mély, funkcionális megértését követeli meg.
A tanszék és a szak programja folyamatosan, az új kihívásoknak megfelelõen és a technikai-tudományos fejlõdés mûvészi vonatkozásainak, alkotói lehetõségeinek figyelembe vételével alakul, változik.



Kronológia

90/91, 91/92, 92/93, 93/94, 94/95, 95/96, 96/97, 97/98, 98/99, 99/00, 00/01, 01/02, 02/03

A képzés célja, hogy a hallgató önálló alkotói egyénisége sajátosságait felismerve legyen képes aktív, kreatív jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban. Sajátítsa el a mûvészi kifejezés különbözõ technikáinak, eszközeinek, módszereinek, funkcióinak együttlátását, s ezen belül egy vagy több tradicionális képzõmûvészeti eljárás mûvészileg értékelhetõ gyakorlati alkalmazását. Ismerje és képzõmûvészeti kontextusban tudja használni az új, technikai médiumokat (fotó, film, videó, kompjúter) nem pusztán kezelõi, hanem alkotói szinten. Az egyetemes és magyar kultúra történetének megismerése, különösképpen a múlt századi mûvészeti-tudományos változások következményei nyomán adódó kérdések lényegének, gyökereinek megértése alapvetõ követelmény. Legyen képes ismeretei átadására elõadói-, gyakorlatvezetõi-, publicisztikai szinten, illetve tevékenysége lényegének megfogalmazására.

Az öt évfolyamon történõ, tíz féléves képzés nem az MKE megalakulása, a múlt század óta gyakorlattá vált mester-osztály rendszere szerint épül fel, hanem a szak sajátosságaiból adódóan kezdetektõl a kreditrendszerhez közel álló szisztémát honosított meg. 1993-tól, a szak által hirdetett elsõ felvételitõl kezdve, tapasztalataink szerint mûködõképes módon az elsõ két év alapozó képzése keretében a technikai minimum ismeretek elsajátítása mellett konkrét feladatokból álló, irányított mûhelymunka zajlik, melyet a harmadik-negyedik év szakképzése idején két, évente választható tanár irányításával történõ, projekt-alapú tutoriális rendszer vált föl, majd a diplomaév követ.

Az intermédia programja szakmai elméleti, gyakorlati és általános elméleti részbõl valamint ezek tanévente történõ konkrét aktualizálásából áll. Ez annyit jelent, hogy egyes tárgyak általános leírásán túl az adott szemeszterben indított kurzushoz érvényes programot idõszakról idõszakra adjuk meg. (Például az Általános médiatörténet címû tárgy kereténben oktatott filmtörténet vetítéslistája szemeszterenként változhat, párhuzamos kurzus indulhat, stb.) Az általános keret leírja a célt és követelményt, így hosszabb távon állandó, míg az aktuális, tanévre vagy szemesztrekre bontott program nem feltétlen ismétlõdik ötéves rotációban, tekintve hogy egyes médiumok "életében" ez igen jelentõs idõ, s ez ismeret elavulhat (1990-ben nem oktathattuk a world wide web grafikus alkalmazásait, ma már felesleges a windows 3.1-et magyarázni), míg mások esetében akár több év is kevés lehet az alapos, elmélyült tudáshoz. Így a minimum-követelmény betartása mellett lehetõség nyílik a szakirányú speciális tudás részletezõ bõvítésére és felfrissítésére is.
A jelenlegi alapképzés öt éves (10 félév, 10 szemeszter), médiamûvész diplomát nyújt. A három éves DLA alprogram az egységes egyetemi képzés része. Posztgraduális képzés bevezetése és a szakirányú továbbképzés az egyetemi igényeknek megfelelõen történik.

Tantárgyi programok felosztása

Intermédia DLA alprogram

Az intermédia szakon jelenleg még önálló doktori iskola nincs, az egyetem DLA programjának egyik alprogramja a harmadik éve mûködõ intermédia DLA képzés.